2016. szeptember 23., péntek

Apple iWorks vs. Google Docs vs. Microsoft Office

Az iOS10-t és a macOS Sierrát pár nappal követte az iWork irodai csomag frissítése. Az Apple hármasa - Pages, Numbers és Keynote - már régóta küzd a felhasználók kegyeiért. Legnagyobb vetélytárs a földön a Microsoft Office, felhő alapon pedig a Google Docs. Másképp mondva, innen szép nyerni! De legalább a Macesek többségét megszerezni, mint reális célkitűzés.


Egyszerre!
Előszóként annyi, a Maces, iOS-es és iCloudos iWork alkalmazások közt képességbeli különbségek voltak és lehetnek.
Az iCloudon át megosztott iWork dokumentumokon eddig is lehetett egyszerre dolgozni. Amíg valaki egy Pages doksi elejét írta, addig a másik dolgozhatott a második fejezeten, vagy vadul korrigálhatta az elejére épp beírt bekezdéseket. Amíg valaki adatokkal töltötte fel az iCloudon megosztott Numbers első három oszlopát, a másik bátran írhatta az adatokat feldolgozó képleteket a negyedik oszlopba. Nagyon kevesen használták ki ezt a szerkesztési lehetőséget, pedig - iCloud alap - még Mac sem kellett hozzá, csak egy böngésző.
A most elérhetővé vált iWork ezt az egyidejű szerkesztést kínálja nem csak iCloudból, de Macről és iOS10-ről is - igaz, béta verzióban.

Keynote live
A prezentáció készítő Keynote esetében a közös munka egyik speciális kihasználása lehet az, amikor az egyik kollaboráns együttműködő vetíti a prezit, a többi pedig a saját eszközére telepített Keynote verzióval követi azt, ez a Keynote live! Ez a megoldás előadások, képzések esetén különösen hasznos.
Életemben először a Műegyetem Stoczek épületében találkoztam az "egy dokumentumon többen is dolgozhatunk" megoldással. Igaz, az még 1987-ben volt, Pascalt (programozási nyelv) tanultunk, és egy nagy IBM-hez csatlakozott terminálokon kellett dolgozni. Az oktató nyomatékosan felhívta a figyelmünket arra, hogy bár egy könyvtárt használ az egész tankör, így módunk van más forrásfájljához hozzányúlni, ne tegyük. Felhívás volt ez keringőre! A gépteremben, ahol az IBM zúgott, volt egy leporello-nyomtató is. És létezett egy spéci Pascal utasítás, amivel a befűzött papírt át lehetett lapoztatni nyomtatás nélkül. Vagy ötszáz oldalt. Igen, sikerült az egyikünknek a másik programjába az adott sort beírni.

Aki már használta a Google AdWords felületét, az tudja, a Google nem a felhasználó-barát felület készítés királya, de még talán a grófja sem. Lehet, hogy a cég az embereket célozza, de a hirdetőket hordja a tenyerén.
És ez az a pont, ahol az Apple iWorkje hasít. Az iWork, hasonlóan a Google megoldásaihoz, nem kíván mindent tudó, mindenre alkalmas alkalmazás lenni. Az iWork épp olyan jó akar lenni, amire a legtöbbünknek szüksége van. Igen kevesen használják ki a Microsoft Office összes képességét.
A Google felmérése szerint a felhasználók kilencven(!) százaléka csipán olvassa a doksikat, nagyon apró módosításokat végezve. "A valódi tartalom létrehozó vagy -szerkesztők aránya tíz százalék körül van" - nyilatkozta a Google egyik mérnöke még tavaly. "Ha látványos tartalmat akarsz, akkor ott az Office az erre vágyó tíz százalék számára."
Ez azt jelenti, hogy az Apple-nek és a Google-nek nem kell mást tenni, mint biztosítani az Office doksik megnyithatóságát és menthetőségét, de semmiképpen sem kell összetett szerkesztési lehetőségeket kínálni. Ez az oka, hogy az iWork kevesebb lehetőséget kínál, mint az Office, a leghasznosabb, legszükségesebb eszközök csomagját nekünk, a felhasználóknak. És ebben a versenyben az Apple legyűrheti a Google-t (még a Fanatikus Almalap is röhög ezen). Miért? Hogyan?

Felhasználói élmény
A Google sohasem fordított annyi figyelmet a felhasználói élményre, mint az Apple. És itt ne csak az említett szakembereknek szánt AdWords felületre gondoljunk, hanem bármelyik Google alkalmazásra. Az Apple dizájn pedig - szereted vagy nem - nagyon ki van találva.
A felhasználói felületre koncentráló Apple-nél minden a helyén van: ott, ahol magadtól keresnéd. Mostanra az iWork majdnem azonosan néz ki az iOS, a macOS és az netes felületen is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy pécéről is elérhető az Apple-környezet. Természetesen az Apple megoldásai is ingyen használhatók, különben esélye sem lenne labdába rúgni. Fontos, hogy a doksit tároló iCloud biztonságát nyújtja a használóknak.

Sült galamb
Az iWork áttöréséhez persze többre van szükség, mint jó szoftverre és felhasználóbarát felületre. A piaci részesedés növelését "házon belül" kellene kezdeni, a Microsoftra, Google-ra szokott felhasználók visszatérítésével. És - tegyem hozzá a Jonny Evans Computerworldben megjelent írásához - nem kellene annyira elhanyagolni az apple.com oldalon sem: momentán se címlap, se Newsroom.

2016. szeptember 22., csütörtök

Összeakad a Dropbox és az iCloud Sierra alatt

Minden igyekezetem ellenére kedves barátaink közül többen telepítették a Sierrát – és hasonló gondjuk lett a Dropbox-szal, mint Patrick Allannek, akinek a Lifehackeren megjelent írását honosítom épp.


A Sierrára frissítés után a Dropbox megbolondul - nem mindig és nem mindenkinél -, érdekes hibaüzenetekkel bombáz, meglepő ikonokat használ. Érezhetően bolondul viselkedik. És hasonló a helyzet az iCloud használatakor. A két felhő ütközéséből keletkező vihar a felhasználót sújtja. A Dropbopxosok szerint a hiba többnyire akkor fordul elő, amikor az Íróasztal vagy a Dokumentumok mappát szinkronizálod az iClouddal - és ezt az Apple automatikusan bekapcsolja, amint telepíted a Sierrát - és szinkronizálod a Dropbox-szal.

Hogy oldjam meg?

  • Frissítsd a Dropboxot a legújabb verzióra!
  • A Dropbox a Saját mappa alatt kell, hogy legyen. Ha nincs ott, oda kell visszatenni!
  • A Finder > Alkalmazások > iCloud > Beállítások > Haladó menüben tiltsd le az üzenetküldést (Notification)

A Sierrával, ahogy írtuk, az Apple még jobban tolja az iCloudot - Nagyobb SSD helyett iCloudot ajánl az új macOS. Az automatikusan bekapcsolt szinkronizációt nem tartom elegánsnak, sőt. Én biztos a telepítés után fogom kikapcsolni, ahogy a belinkelt írásban említett tárhely megtakarító mechanizmust is.
A Dropbox és az iCloud is, ha nem állítjuk be másképp, akkor az SSD-n, merevlemezen hozza létre a felhője földi mását. Az 5GB tárhely fizikailag 5GB-t csíp le az SSD-ből, így tudod használni a felhőt akkor, ha nincs neted. Ha kevés a helyed az SSD-n, és veszel 10GB-t, akkor még 5GB-t buksz el az SSD-ről. Pontosítok: a foglalt terület a "felhőben" tárolt adat mennyisége.
Mivel mindkét felhő-szolgáltatás a lokálisan szinkronizál, vicces esetben, alapbeállítás, az Asztalra húzott Dropboxot is felrakná az iCloud a felhőbe. És minden fokozható...

2016. szeptember 21., szerda

macOS Sierra

"Uraim, a mai napon az operációs rendszer egy elavult változatát mutatom be Nektek!" - ily vidáman kezdtem ma a csoportos Mac OS X oktatásunkat. Az Apple tegnap, magyar idő szerint este, elérhetővé tette a macOS Sierrát, az OS X legújabb verzióját.


További morzsát mutatva a képzésünkről, itt is elmondom: ha nem vagy fejlesztő, akkor várj egy-két hetet a telepítéssel. Bár hiszünk az Apple-ben, de szárazon tartjuk a puskaport (vö: Trust in God and keep your powder dry!). Hogy mit tud az új oprendszer? Két-három hét múlva majd a tapasztaltakról szól ez a blog.

2016. szeptember 20., kedd

Helyzetérzékeny menü

Az előző hetekben tartott Adobe képzéseinken derült ki, hogy az évek óta Macet használók közt is akad olyan, aki nem tudja, mi az a helyzetérzékeny menü. Ezért most rákattintunk!
A helyzetérzékeny menü előhívása roppant egyszerű. A CTRL lenyomása mellett kattintsunk a kijelző bármelyik pontjára, szinte biztos felpattan egy helyzetérzékeny menü. Egérnél általában a "másik" gombbal lehet a helyzetérzékeny menüt előhívni. A képen pedig az látható, hogy a Eendszerbeállítások > Trackpad (ínyenceknek: hanyattegér) > Mutatás és kattintás fülén lehet beállítani, hogy melyik legyen a helyzetérzékeny menü előhívó ujj-parancsa.

De mi az a helyzetérzékeny menü?

Nevében a válasz, attól függ a felpattanó menü tartalma, hogy a megkattintott pixel mit mutat, melyik programhoz, ikonhoz, valamihez tartozik. A helyzetérzékeny menüben számos parancsot találunk. Egy részük - általában - a menüsorból is kiadható, de vannak csak innen elérhető utasítások is. Fontos, hogy így nem érhető el az összes utasítás, ami az megbökött elemre vonatkozik. Nézzünk néhány példát!

Asztal
Hívjuk elő a helyzetérzékeny menüt az asztal olyan pontjára kattintva, ahol nincs semmi. Felfedeztük, hogy az asztalon hogy lehet a legegyszerűbben mappát létrehozni! A Nézetbeállításokat választva pedig további hasznos beállításokra lelünk. A "Show item info"-t választva az asztalra tett elemek legfontosabb jellemzői is láthatóak lesznek, nem kell állandóan Infót kérni róluk. Látjuk, mekkorák a képek (képpontban) és mennyi hely van még a merevlemezen – ha a merevlemezt kitettük az Asztalra (Finder > Beállítások > Általános).

Dockba tett alkalmazás
Hasonló menüt kapunk, ha egy Dockba tett alkalmazás ikonjára kattintva hívjuk elő a helyzetérzékeny menüt. (A Gonosz Almalap kérésére a bejegyzés végéig titkoljuk, melyik alkalmazás ez, így mindenki a saját örömére brillírozhat, ha kitalálja.) A felsorolt fájlok az ezzel az alkalmazással utoljára megnyitott állományok, innen gyorsan újranyithatók. A Beállításokat érdemes megnézni! Itt lehet egy alkalmazás ikonját a Dockban tartani gyors indításhoz vagy épp fordítva, kivetni a Dockból. (És most, jól megnézve a képet, rájöttem, hogy a fájlnevek előtti ikon súg az alkalmazásról.)

Dokumentum
Én egy asztalomon heverő PDF fájlra kattintottam - de, mint írtuk, bárhol próbálkozhatunk a helyzetérzékeny menü előhívásával. Az első öröm, hogy ha nem a szokott, hozzárendelt alkalmazással akarjuk a fájlt megnyitni, akkor itt a "Megnyitás ezzel" parancs. A többi lehetőségnek is örvendünk, a tömörítésnek vagy megosztásnak külön is. Amiről még beszélni érdemes, az az utolsó szekció. Eddig is lehettek eltérések, ahogy Mac OS, annyi beállítás, de itt biztos különbözünk egymástól.
A Mac OS Automatorral szolgáltatások is írhatók, amelyek a gyakran ismétlődő feladatok válthatók ki. Ilyen a PDF állományt fekete-fehérré konvertáló szolgáltatás is (PDF fekete-fehérré konvertáló szolgáltatás írása két perc alatt). Ha egy rendszerszintű szolgáltatás alkalmazható a kiválasztott állományra, mappára, bármire, akkor az ebben a helyzetérzékeny menüben megjelenik, ahogy a "PDF>BW" parancs is.

A második helyzetérzékeny menüt a Megtekintő Dockbeli ikonjára kattintva kaptuk.

2016. szeptember 19., hétfő

FamilyTree – ősök a neten meg az adatvédelem

A FamilyTree a legkedveltebb családfa kezelő alkalmazás, az iPades verzió bemutatásakor szinte mindent elmondtam róla. Azt is, hogy hiába van meg iOS-re, Macre külön meg kell vásárolni, az 59€-t nem tekintem barátságos árnak.
Az ott leírtak változatlanul állnak a Maces alkalmazásra is. Amivel határozottan többet tud a Maces, az a webre mentési képesség, ez látható a képen is.

Sine ira et studio - harag és részrehajlás nélkül. A következő pár bekezdés gondolat-megosztás és nem állásfoglalás. Mi több, nem ítélet (vö. Pelikán a Tanuban).

Ősök a neten
A középkorral vagy még régebbi időkkel foglalkozó régészek számára a DNS szekvencia kinyerése, megállapítása a talált csontokból, temetkezési helyekről olyan ténybeli információt jelent, amely a szakma számos eddigi vélekedését, állítását támaszthatja alá vagy cáfolhatja meg. Várhatóan a "magyarok vándorlása a honfoglalás előtt" eddigi vélekedései és egy-egy félcserép töredékéből levont grandiózus következtetések megerősítése vagy cáfolata is jöhet a "családfa-kutatás" tudományos ágából.
Mert a családfa-kutatásba is beszivárog a tudomány meg a net. Már most is tucatjával léteznek olyan szájtok, ahol rokonokat lehet keresni. És persze vannak olyanok is, ahová a családfák feltölthetők. A feltöltött családfák közti illeszkedést, egyezést keresni meg nem nagy feladat, alapfokú adatbázis-kezelő tanfolyam második lecke.
És ugye milyen jó érzés lehet, ha kiderül, hogy "nem vagyunk egyedül"? Hogy rengeteg rokonunk él szerte a világban?
És ahogy digitalizálódik a világ, nem csak vízszintesen terebélyesedhet a családfa, előkerülve sok hatod unokatesó, hanem mélyülhet is, haladva a közös ős, Ádám felé. Vagy Éva felé. Vagy.

Meg az adatvédelem
Szerintem mindenki látta a "Jöttem, láttam, visszamennék" filmet, amelyben a középkori nemesember (Jean Reno) véletlen folytán emberével együtt átkerül a jelenbe. És a távolról jött rokonoknak nem mindenki örül. És ez velünk is előfordulhat!
Mi lesz, ha a családunkról őrzött idilli nagypolgári képbe beúszik egy betyár, vagy egy labanc, vagy. Normális ember persze legyint, ki tehetne arról, hogy mit csinált a dédapja szépanyja Mátyás alatt. De. Amikor egy Facebookra feltöltött hülye fotóval halálba lehet szekálni embereket.
És a legtöbb családfa alkalmazásban már meg van a helye a DNS kódnak is. Ami még tovább visz, hiszen kiderülhet, hogy az apám nem az apám, vagy a dédapa nem dédapa.

Amire nem készült fel a FamilyTree (sem)
Az a XXI. század. Amikor az emberek házasodnak, elvállnak vagy csak együtt élnek. Amikor az, hogy valakinek három másik embertől van utódja, nem extrém történet – bár a történelmi családoknál azért meg-megesett. Ennek a kezelése, ábrázolása nem várt kihívás elé állítja a FamilyTree-t. Egyetemista ismerősöm apja négyszer házasodott – öt gyerek –, anyja háromszor – hat gyerek – és ő az egyetlen közös. Minden pót, tartalék és mostoha szülőjével(?) jóban van. Gondolkodik is azon, hogy a diplomaosztás után leül a szüleivel meg a két további apjával meg három további anyjával egy vicces buliba a kilenc féltesójával.

Van mit fejleszteni még a szoftveren. Nekünk meg átgondolni, hogy milyen adatunkat kivel osztjuk meg.

2016. szeptember 15., csütörtök

A hazai mobil netesek közel ötöde iPhone-t használ

A Neo-Interactive oldaláról ingyen letölthető Digitális Média Tények Könyve 2016 amúgy kötelező olvasmány neten hirdetőknek. E könyvben találtuk az ábrázolt adatokat.
A mobil eszközök gyártók szerinti rangsora, a magyarországi internetezők magyar (jellemzően mobilra opimalizált) webhelyeken történő látogatásai alapján. (Forrás: Rankings.hu, Gemius SA, gemiusTraffic, 2016. 04. 04–2016. 04. 10.)
Az Apple esetében nem különböztették meg az iPhone és az iPad egyes verzióit, a Samsung esetében igen: a Galaxy S5 2,39%, az Ace 4 2,32% és az A3 2,30% részaránnyal szerepel.

2016. szeptember 14., szerda

Kilenc nulla? Az egymilliárd!

A grafikonon olyan Google és Facebook szolgáltatások láthatók, amelyek elérték az egymilliárd felhasználót. A vékonyabb vonal jelzi, hogy meddig voltak a bűvös kilenc nulla alatt a felhasználók száma, a vastag rész a milliárdos.


Ám tegyük hozzá, hogy a számok nem embert, hanem regisztrációt jelentenek. Nekem, ilyen-olyan okokból van három YouTube, vagy harminc gmail, tizenegynehány Facebook accountom. És ezek közül akad évek óta nem használok. Így pazarlom én világ erőforrásait, mea culpa.