2013. október 28., hétfő

Az iMac gyártó robot

A MacBook Pro egyetlen alumínium tömbből készül, ahogy azt a bekezdés alatti YouTube videóban Ive és társai elmondják. A majd három kilós téglatestből 20-30 dekás váz lesz a folyamat végére, amiben fúrják-faragják-marják a tömböt. A technológia előnye, hogy nincsenek illesztési gondok a részeknél, mert - ugye - részek sincsenek. Mivel nincsenek részek, azokat nem kell összecsavarozni, hegeszteni. Így ugyan az akku csere ugrott, tessék három évenként új Macet venni - cserébe könnyebb és „egyben-maradóbb" a gépünk.



A gyártási előnyökön túl a fém felület szép, és szépsége máig az egyik Apple-be szeretést kiváltó ok. Szinte minden második Maces fotó kihasználja a fém-felület (és az üveg részek) tükröződését. A fém cool - szó szerint is -, ipari, az erő jelképe. Szeretjük végigsimítani. És ki ne látott volna már olyan Macest, ha maga nem is lenne ennyire rajongó, aki kis kendővel próbálja a nem is látható szennyeződést eltávolítani a felületről. Az igazi Maces, olyan mint a kisgyerek, aki biciklijével épp feltörölte az aszfaltot, amikor a Macje megkarcolódik (vagy azt hiszi, hogy megkarcolódott). Hangja remeg a sírástól, mert rettenetesen fáj, de szemében ott a büszkeség, ez nekem, Macemnek, meg sem kottyant. Bezzeg egy puhatestű pévéce pécé...
És az Apple mindent megtesz, hogy a fémfelület minél tovább büszkeségünk tárgya lehessen! A gyártás során törekszik arra, hogy különböző vegyi- és fizikai megoldásokkal minél kopásállóbb legyen a Mac, de olyan kísérleteket is folytat, hogy lehetne „öngyógyító" a karcolt felület, hogy növelhetnék a felület kosz-utálatát. Jobs halála után Ive szerepe megnőtt. Egyrészt a cégen belül, de felelőssége is nagyobb, neki kell a szépséget és a hasznosságot ötvöznie, ami máig megkülönbözteti az Apple-t a többiektől.
A szennyeződés léte, amióta tapogatjuk a tablet vagy telefon kijelzőt, mindenki számára nyilvánvaló. A háttérben kémikusok, vegyészek, mérnökök küzdenek a vékonyabb = könnyebb, kevesebbet fogyasztó = takarékosabb, és öntisztulóbb kijelző előállításán. Amikor bemutatnak egy új eszközt, és mi, felhasználók, nem esünk hanyatt az újdonságoktól, számtalan olyan technikai fejlesztést kapunk szó szerint a kezünkhöz, amely ugyanakkor csökkenti a gyártási költséget és növeli a felhasználói élményt.

Apple robot
Hiába a hibátlan ház és a minden piszkot eltaszító kijelző, ha az összeszerelés nem hasonló igényességű. Nem milliméterekről, inkább tized-, hanem század milliméterekről beszélünk. A gyártósoron lézeres méréssel ellenőrzik, hogy az adott alumínium mindenben megfelel-e az előírtaknak. Ha igen, akkor jöhet az összeszerelés, ha nem, akkor vissza az olvasztó-kemencébe.
A jobb oldali kép az Apple mérő- és gyártó-robot szabadalmából való - pont erre nem lenne szabadalma? A felső két kép a korábbi metódust mutatja be, az alsó pedig a szabadalmaztatottat. A gép - többedmagával - amúgy már termel is, az új, keskenyebb iMaceket gyártják vele. De hasonló eszközzel készül az iPhone, az iPad, az iPod és az iPod touch is, sőt, hamarosan a Cinema Displayt is ilyen robotok szerelik össze. És ha lesz Apple televízió, azt is szinte biztosan egy megfelelő robotra bízza az Apple.
A képen látható robothoz egyébként 23 szabadalma kötődik az Apple-nek, ezeket még tavaly év végén adta be a megfelelő hivatalnak.

Alu kozmetika
Már bevallottam a blogon, hogy bioszból csak a fehérrózsa-vörösrózsa keresztezés (York-Lancaster) lerajzolása mentett meg a bukástól, kémiából eggyel erősebb voltam, a hidrogén egy, az oxigén két és a szén kettő vagy négy vegyértékével vidám hármasig mindig el lehetett jutni. Ennek fényében a következő ábrát sem magyarázni, sem megérteni, sem a hozzá tartozó részt lefordítani nem merem. A lényeg annyi, így kezelik a fémet az Apple-nél.


Anodizálás - anódos oxidáció - , vagy eloxálás egy elektrolitikus felületkezelési eljárás, melyet arra használnak, hogy növeljék a fémek felületén a természetes oxidréteg vastagságát. Anodizálásnak nevezik, mert a kezelendő fém az anód elektródája (pozitív pólusa) az elektromos áramkörnek. Az anodizálás növeli a korrózió ellenállást, kopásállóságot és jobb tapadást biztosít az alapozáshoz, festéshez, ragasztáshoz, mint a csupasz fém. Az anodizálást leggyakrabban aluminium ötvözetek felületvédelmére használják, de az eljárás működik más fémeknél is, mint titán, cink, magnézium, nióbium, tantál. Az anodizálás nem alkalmazható vas, vagy szénacél felületekre, mert ezen fémek esetén az oxidréteg (rozsda) lepereg a felületről.
Az anodizálásról, mint eljárásról
Az anodizálás előtt a megmunkálandó ötvözetet megtisztítjuk forró áztató, vagy oldószeres fürdőben (rendszerint nátrium-hidroxidban). Az anodizáló fürdőben a feszültség hatására oxigén keletkezik, mely reagál az anódként használt fémmel és porózus réteget hoz létre a felületén. Lényeges lépés a folyamat végén a pórusok tömítése. A korrózióállóságot, a színtartósságot a tömítettség erősen befolyásolja. A tömítés történhet forróvízben vagy nikkel-fluorid oldatban.
Forrás: Titánszínezés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése